-

-

2013. március 20., szerda

Tavaszváró "SuperSprint" - Naplás-tó




Harmadik alkalommal rendezték meg ezt a különleges terepfutóversenyt, amire már kezdettől fogva szerettem volna elmenni, de valahogy sosem jött össze. Idén azonban sikerült kipróbálnom magam ebben a szokatlan megmérettetésben, vagyis az öt db 2 km-es résztávból álló „SuperSprint”-ben. Összességében tetszett, mert azon túl, hogy edzésnek kifejezetten hasznos volt, még egy újfajta élménnyel is gazdagabb lettem.

 


A terepversenyt a Naplás-tó melletti dombokon rendezték, ahol sikerült egy elég technikás pályát kialakítani. A mezőny is viszonylag erős volt, bár a verseny elején azért éreztem, hogy itt csak Áronnal kell majd megküzdenem. A küzdelem azonban nem ígérkezett egyszerűnek, mivel az első körünk igazán sprint jellegűre sikeredett… Azonnal kaptam is egy 4 mp hátrányt, a célban pedig csak úgy kapkodtam a levegő után.  A körök közötti pihenő izomzatilag elegendő volt a regenerálódásra, keringésileg mégis annyira megerőltető volt ez a változékony szintkülönbség, hogy a verseny felénél már egyáltalán nem éreztem magam komfortosan. Ennek ellenére azért tudtam tartani a 6 percen belüli iramot, és Áron sem tűnt verhetetlennek. A verseny második felében ezért el is kezdtem őt „ostromolni”, és habár az emelkedők kimondottan jól mentek, a lejtőkön rendre lemaradtam. A 4. kört azért sikerült megnyernem, de ez már nem volt elég, így végül maradtam a második helyen. Noha csak 5 másodperccel maradtam le, Áronban valószínűleg több erő maradt, tehát most csak akkor lett volna esélyem őt legyőzni, ha egyben kell lefutni a távot. A második helyezésemnek mindenképpen örülök, számomra igen biztató volt ez a szereplés! Emellett jó érzés volt így csapatosan részt venni, és szerintem a BEAC nagymértékben emelte a verseny nívóját!








2013. március 8., péntek

Jeruzsálem maraton 2013




Egy egészen különleges versennyel kezdtem meg a 2013-as futóévemet. Meghívást kaptam ugyanis a 3. Jeruzsálem Maratonra, amit idén március elsején rendeztek meg. A versenyre egy nagyjából 60 fős magyar csapattal utaztam ki, hogy a Mindannyian Együtt Jeruzsálemért Alapítvány üzenetét képviseljük. Egy hetes kint létünk során alkalmunk nyílt Jeruzsálem városának részletesebb megtekintésére, ezen kívül Galileába is ellátogattunk. Hívőként és futóként is igen meghatározó élményt nyújtott ez az Izraelben eltöltött egy hét.

A nagyszabású tömegfutóversenyen közel 20 ezer sportoló vett részt a négy különböző táv egyikén. Részemről most csak egy 10 km-t vállaltam be. Alapvetően félmaratonokat szoktam futni, de a felkészülés rövidsége és a kemény pálya miatt most ezt nem erőltettem. A verseny így is kemény feladat volt, mert többek között Jeruzsálem dombjaival és az élen futó afrikaiakkal kellett megküzdeni. Ennek ellenére nagyon élveztem a versenyt. Különösen hangulatos volt átfutni az óvároson és jó érzéssel töltött el a közönség hálás szurkolása is. Mindezeken felül nagyszerű élmény volt egy jó célért futni, ami egyébként az egyéni szereplésemet is segítette. Az eredményemmel elégedett vagyok, hiszen az abszolút 5. helyezést sikerült elérnem, a sok emelkedővel tűzdelt 10 km-en 33:48-as időt futottam. 


A versenyt végig egyenletes erőbeosztással teljesítettem, az iram azonban igen változó volt az emelkedők-lejtők függvényében. Az első 2,5 km-t az élbolyban futottam, majd egy erőteljesebb iramváltás következett, ahol 4 afrikai lépett meg. Én maradtam az elkezdett, 3:20 körüli átlagtempónál, ami bölcs döntés volt, mivel az igazán nehéz részek a táv második felében jöttek. A dimbes-dombos pálya keringésileg és mentálisan is nagymértékben megerőltetett, de Hála Istennek mindig meg tudtam újulni. A 6. és a 8. kilométer közötti szakasz több, hosszan tartó emelkedőt foglalt magában, ezért itt nagyon oda kellett figyelni. Eközben leszakadt az egyik fekete futó, akihez sikerült fokozatosan közelebb kerülnöm. Sajnos megelőzni már nem tudtam, mert a plusz erőket is a szinten tartáshoz kellett igénybe vennem. Az utolsó kilométer viszont érdekes módon nagyon jól esett. Egy lankás emelkedő vezetett a célhoz, amelyen futva úgy éreztem, mintha valami hátulról tolna engem. Igazán boldog voltam, amikor célba értem. Sok szempontból is különleges futás volt, nagyon örülök, hogy részese lehettem! Anna testvérem 10km női versenyben, szintén az 5. helyezést szerezte meg! Csapattársaink is szépen szerepeltek, a különböző versenyszámokat pedig idén is afrikai futók nyerték. Hálás vagyok azért, hogy testvéremmel mi is a legjobbak között végezhettünk!

Végül pedig szeretnék köszönetet mondani mindazoknak, akik bármilyen formában támogatták az utazásunkat, részvételünket! 






2013. március 5., kedd

Téli felkészülés 2013



Röviden szeretnék beszámolni a téli szezonról. Nekünk, hosszútávfutóknak ez egy kevésbé eseménydús időszak, éppen ezért sem születtek bejegyzések a blogon. Persze lehetne írni a felkészülés apróbb mozzanatairól is, például az edzésekről. Elvileg a sportblogom ezt is célul tűzte ki, de az elmúlt egy-két évben a növekvő elfoglaltságaim miatt a blog fókusza már inkább csak a versenybeszámolók területére terjedt ki. Természetesen az igény részemről meg van a tartalom feltúrbózására, így remélhetőleg majd a gyakorlatban is újra el tudok mozdulni ebbe az irányba. A téli időszakban egyébként már egy jó ideje nem szoktam versenyezni. A fedett pályás atlétika versenyek már nem vonzanak, és hát a leghosszabb 3000m is túl rövid nekem. Emellett inkább az értékes edzések gyűjtésére koncentrálok, hogy a tavaszi megmérettetésekre jól felkészült legyek. Ezt a folyamatot nem igazán érdemes versenyekkel megtörni. Ráadásul az elmúlt évek során arra lettem figyelmes, hogy egyre kevesebb versenyen indulok. Szerintem ez nem véletlen, hiszen ha az ember fejlődik és komolyabb szintekre ér el, akkor már visszafogja a versenyzés mennyiségét. Én is az utóbbi szezonokban már csak a fő versenyekre, bajnokságokra koncentráltam, és néhány építő jellegű kiegészítő versenyt illesztettem bele a naptárba. Persze, a visszaesés hátterében a sérülések is állnak, de a versenyzést illetően alapvetően már átálltam a távlati módszerre.

Visszatérve, a mezei versenyszezon után tartottam egy három hetes teljes pihenőt. A mezei versenyeket ugyanis egy térdsérüléssel küszködve csináltam végig, ezért érdemesnek láttam, hogy a fájdalmat gyökeresen kiirtsam egy ilyen drasztikus pihenővel. Aztán január elején kezdtem újra edzeni. Hála Istennek, az említett térdem teljesen rendbe jött, és a kondícióm se romlott jelentősen. Érdekes módon azonban, a másik térdem fájni kezdett, sőt ezt már a pihenő közben is észrevettem. Emiatt csak fokozatosan növeltem az intenzitást, de egy idő után megállapítottam, hogy annyira nem vészes a dolog, lehet vele edzeni, és szerencsére sokat enyhült is. Január közepétől egy elég színvonalas edzésmunkát tudtam elkezdeni. Különösen a résztávos edzések terén mozdultam nagyot. Mind intenzitásban, mind mennyiségben emeltük a szintet. Az intenzívebb hosszú futásokat viszont csak később kezdtem el. Időközben pedig sífutással egészítettem ki az alapozást. Januárban egy hétvégére kimentünk Ausztriába, ezt követően pedig pár alkalommal Normafán is lécre álltam. Ezután pedig eljött az első megmérettetés: Jeruzsálem maraton (10 km) – március 1. Ez a nagyszerű verseny sportszakmailag még csak felvezető jellegű volt (ezért is mentem rövidebb távon), és inkább szellemi tartalmat hordozott. A viszonylag rövid felkészülés ellenére azonban nagyon jól sikerült, a következőkben olvashattok is róla beszámolót!