-

-

2009. október 5., hétfő

5vös 5km, őszi forduló

Az 5vös 5km egy hangulatos budapesti utcaifutóverseny, amit az Eötvös Loránd Tudományos Egyetem minden évben kétszer is megrendez a Campuson. Főként (eredetileg) egyetemistáknak hirdetik meg a versenyt, de mára már teljesen nyílttá vált az 5vös5, hiszen egyre komolyabb mezőny sorakozik fel a klasszikusan 5 óra 5 perckor induló rajtnál. Én is, mint külsős (nem egyetemista) mentem el a szeptember 29.-ei őszi fordulóra. Ma már nem egyedülálló az esetem, hiszen olyan elit versenyzők is ellátogattak már az 5vösre, mint Kedves Roland, Berecz Lajos, Kis Gyula vagy épp Tóth Lívia. (Amúgy nekem még van egy kis közöm az ELTE-hez, mert két nővérem is ott tanul. :D)
Először fél éve (0,5 éve), májusban (05.05.-én) indultam el az 5vös 5km-en, ahol az 5. helyezést értem el 15 perc 5ven5 másodperccel. Tetszett a verseny, ezért most szeptemberben is részt vettem. Ahhoz képest, hogy csak egy kis versenyről van szó, elég komolyan vettem az ügyet. Azért, külön nem készültem fel rá, hiszen maga a verseny is csak egy erős edzésnek tekinthető, viszont konkrét célokkal mentem oda. Egyrészt, szerettem volna minél jobb időt menni. Ez ugyan nem pályaverseny, de viszonylag pontosan kimért, szóval igen is számít az időeredmény. A másik célomnak az abszolút 3 közé jutást tűztem ki. Ezt nem tartottam túl esélyesnek, de azért inkább próbáltam optimista lenni.
A bemelegítésem nem sikerült úgy, ahogy terveztem, mert sokat kellett sorban állni a nevezésnél. Nyújtásra és repülőzésre alig maradt időm, de nem panaszkodhatok, mert jó formában voltam és remekül futottam. A rajtolást szerencsére hamar elintézték, nem kellett várakozni. Jó gyors tempóban indult el a több, mint 300 résztvevőt számláló mezőny. 4 futó, (köztük az esélyes Kedves Roland) különösen elfutott az amúgy is vágtázó tömegtől. Én is utánuk igyekeztem, de nem futottam fel teljesen az élre, mert túl gyorsnak véltem az iramot. Abban bíztam, hogy majd visszalassulnak valamelyest, és együtt megtaláljuk a megfelelő tempót. Az első kilométer kerek 3 perc lett. Az élmezőny kemény hajtása határozottnak tűnt, ezért azt hittem, hogy már szinte kialakult a végleges sorrend. Ekkor nem sok eséllyel gondoltam a dobogóra. A második kilométer már kicsit lassabb volt, de így is repültünk még, hiszen csak 06:06-ot mutatott az óránk. Annak ellenére, hogy úgy tűnt, az előttem lévő boly kezd kifáradni, én csak ekkor szoktam meg a tempót. Idáig kényelmetlen sprintnek éreztem a futást, de ez megváltozott. Beletörődtem az irdatlan vágtázásba és robotosan tartottam az iramot. Ezzel a törekvéssel történt meg az, hogy rövid időn belül az élbolyban találtam magam. 3 versenyzővel mentem együtt (az első már korábban elhúzott). A boly érezhetően lassult, engem pedig tovább húzott a tartalék erőm. Nem akartam egyből ott hagyni őket, ezért egy 600 méter erejéig ’megpihentem’ a szélárnyékukban. A szökéssel inkább megvártam a harmadik kilométert, mert nem akartam két kilométernél többet egyedül futni. A harmadik kilométer valóban lassabbra sikerült, 03:12 lett. Ezután szöktem meg, ami igazából úgy nézett ki, hogy a többiek tovább lassultak, én pedig visszaállítottam magam az eredeti 3.05-3.10-es tempóra, ami sikerült is. Az utolsó két kilométer egy nagy szenvedés volt, lényegében ez tempó –és pozíciótartásról szólt. Megerőltető volt mind fizikailag, mind pszichésen egyedül futni az olykor erősödő ellenszélben, de megérte. A tempótartás sikeres volt: a negyedik kilométerem 03:11, az utolsó pedig 03:12 lett. Így sikerült Kedves Roland után a másodikként, 15:41-es egyéni csúccsal célba érnem. Rendesen kifáradtam, de jól éreztem magam: az eredményem biztató volt, az elismerés pedig jól esett. Edzésnek kiváló, sőt versenynek is helytálló volt a szereplésem. Testvéreim és barátaim is szép eredményeket értek el. Anna, a legkisebb nővérem, aki idén kezdte az ELTE-t, 3. lett a nők között. Mivel több kategória szerint is díjaztak, háromszor is felállhatott a dobogóra. Sára 5. lett. Kicsit sajnáltuk, de ahhoz képest, hogy nem edz már július óta egy grammot sem, elég szépen oda tette magát. Kriván Andris egy kiváló szerepléssel (17:24-gyel) az abszolút 9-edik, az U18 kategóriában pedig az első helyezett lett. Gratulálok nekik! Jó edzés volt, már várjuk a tavaszi fordulót!

Nincsenek megjegyzések: