-

-

2010. március 25., csütörtök

A 2009/2010-es sífutó szezon összefoglalása, értékelése

A 2010. évi sífutó Országos Bajnokságot megint március elejére írták ki, ezért ez számomra megint a szezon záró eseményének ígérkezett. Persze ez nem gond, hiszen így volt elég időm a készülésre, valamint csúcsformában versenyezhettem. Annak ellenére, hogy ennek a bajnokságnak különösebb tétje nem volt, komolyan vettem. Szerettem volna egy igazán jót sífutni. Ez szerencsére be is jött.


A siker amúgy nem a véletlen műve, hanem a szorgalmas, tudatos edzésmunka gyümölcse. Az idei téli szezonnal tehát mindenképpen elégedett vagyok. Idén a sífutás már nem csak kaland volt, hanem hál’ Istennek tudtam annyit lécen állni, hogy viszonylag komoly és igényes edzéseket megvalósítsak. A decemberi, 4 napos Ramsau-i tábor nagy löketett adott, majd a bolondos időjárás okozta rövidebb szünetek után, január közepén, Skalkán újabb alkalmam nyílt egy komolyabb előrelépésre. A technikámat sikerült olyan szintre emelnem, hogy a síelés igazán jó érzéssel töltsön el, valamint hogy igényes edzéseket végre tudjak hajtani. Ezután, január 17.-én hazánkba is beköszöntött az igazi, havas tél, ami meglepő módon egy hónapig stabilan ki is tartott. Ez nagy lehetőséget nyújtott a folyamatos sífutáshoz, bár én ezt csak részben használtam ki. A fedett pályás atlétikai OB előtt két hétig nem sífutottam edzés szerűen, csak csúszkáltam a élvezet kedvéért. Egyébként nem is maradtam le lényegesebb lehetőségről, mert ezúttal kivételesen az volt a baj, hogy túl sok hó esett, így egy ideig nem lehetett normálisan sífutni, (csak egy idő után Normafán). Budapesten elérte a 40 cm-es vastagságot a hóréteg, amivel nem nagyon lehetett mit kezdeni: Nálunk a Tétényi-fennsíkon és a Kamara-erdőben 3 hétig szinte akadálynak számított a hó (pedig gyönyörűen díszítette a tájat). Az emberek sajnos birkamódjára csak csak keskeny ösvények taposására voltak képesek, tehát a skatingelést el lehetett felejteni. A klasszikus stílusban némiképp azért lehetett síelni, bár a botozás elég viccessé vált, amikor a bot besüppedése miatt gyakorlatilag a térdünket kaparászhattuk. A fedett pályás OB után viszont aktív sífutásba kezdhettem. Többször is edzettem suli után a Normafán, ahol gyakran elég jó feltételek között lehetett sífutni. Indultam a Sífutó Diákolimpián (február 13.) is, amit Galyatetőn rendeztek. Nagyon jó pályán versenyezhettünk, csak sajnos rövid volt. A korcsoportomban 2. lettem, Balog Martin után. Ezután február közepén sikerült megint kijutnom Skalkára, ahol egy nagyon jó állóképességi edzést abszolváltam, ugyanis durván egy maraton jött össze. Ekkor még 2 hét volt hátra az OB-ig. Ez idő alatt kétszer is jártam Galyatetőn, ahol már komoly, összetett edzéseket tartottam magamnak. Ehhez segítségemre voltak az atlétika által szerzett tapasztalataim. Résztávokat, sorozatokat sífutottam, így sokat tudtam gyorsulni, erősödni. A végére már nagyon élveztem a sífutás minden egyes részét. Jól ment. Magabiztosan, felkészülve néztem elébe az OB-nak.


Az Országos Bajnokság egy átlagos eredménnyel; a sprinten elért második helyezésemmel indult és egy csodálatos csúcsteljesítménnyel; a 15 km-es junior bajnoki címemmel zárult, ami egyben meg is koronázta a 2009/2010-es sífutó szezonomat. Jó érzéssel töltött el az, hogy elértem a céljaimat: Futottam egy már versenyképesnek mondható időeredményt 15 km-en, ami ráadásul bajnoki címet is hozott. Ezen kívül majd’ minden héten állhattam lécen, egyszóval jól ki tudtam használni a szezont. Nem éreztem szinte semmi hiányérzetet a sífutás kapcsán. Elhatároztam, hogy a bajnoki eredményemmel le is zárom ezt a szezont. Március 7.-e volt, már közeledett a tavasz, a duatlon szezon pedig annál inkább. Hó már amúgy is csak Galyatetőn volt. ’Csak kibírom valahogy’… Akármennyire is beleszerettem a sífutásba, a döntésem mindenképpen ésszerű volt. Amúgy a búcsú-síelést március 14.-én, Normafán tartottam meg, ezt nem lehetett kihagyni. Összefoglalva tehát, sikeres telet hagytam magam után. Izgatottan várom a következőt!

2010. március 10., szerda

Sífutó Országos Bajnokság

A Sífutó Országos Bajnokságot március 6.-7.-én, az ausztriai St. Jakob-ban rendezték meg. Szombat délelőtt utaztam ki, Szegő György társaságában, apukám is jött. Az út során nem mindennapi élményben lehetett részem: Megismerkedhettem Gombos Károllyal, akivel rengeteget beszélgettünk, és ez szerintem kölcsönösen építő volt. Ebédidőben, kb. 1-kor már a St. Jakob-i sífutópályával szemeztünk. Egy kis nézelődés, eszegetés majd bemelegítés után felcsatoltunk. Ugyan a délutáni sprint futamig még sok időnk volt, nem hagytuk ki a lehetőséget, hiszen nem sűrűn síelhetünk ennyire jó pályán. És egyébként is, nem lustálkodni jöttünk, hanem sífutni… Jól ment a sífutás.

Bejártam az 5 km-es versenypályát, megvizsgáltam a részeit, és kikísérleteztem, hogy mikor milyen technikával érdemes majd menni. Egy kiadós besíelés után Marosffy Dani felajánlotta, hogy kölcsönad a versenyre egy igen jó szerelést. Kicsit haboztam, mert már nagyon megszoktam a sajátomat, de azért belementem a dologba, mert tudtam, hogy a lécem már közel sem olyan jó, mint új korában volt. Ezen kívül a cipő meg a kötés, amit kaptam, sokkal jobbak voltak. Tehát kipróbáltam az új szerelést. Hát, mit is mondjak, az első pár száz méter kétségbeejtően rossz volt. Gondoltam, egy kör után csak megszokom valahogy. Valamivel tényleg jobbnak tűnt, de még továbbra is szokatlan volt. A mozgásommal nem voltam megelégedve. A súlypontom kissé hátrakerült, valószínűleg a Pilot kötés nem biztosított akkora előredőlési lehetőséget, mint a megszokott SNS. Emellett a cipő annak ellenére, hogy nagyon jó tartása volt, a száránál eléggé szorított, így a vádlim begörcsölt tőle. Viszont a bizonytalanságok ellenére a haladási sebességem nem volt lassabb, sőt! A léc nagyon gyors volt. Végül is megbarátkoztam a gondolattal, és a sprinten is az új felszereléssel mentem, csak a cipőt cseréltem le az apukáméra, ami valami miatt nem szorított.

A sprinttől egyébként nem sokat vártam. Annak ellenére, hogy tavaly óta sokat fejlődtem sífutásban, még mindig idegennek éreztem ezt a versenyszámot. Ez nem is csoda, hiszen résztávos sífutóedzéseket keveset csináltam, és azok is inkább a hosszú távú állóképesség növelését szolgálták. Szóval a max. tempóban való síelésem még bizonytalan volt. A korosztályomban (junior) nem volt nagy mezőny, csupán 4-en álltunk rajthoz, ráadásul az erősebb versenyzők (Szabó Milán, Kovács Ákos) nem is indultak. Meglepetésemre azonban Gond Gergő nagyon jól mozgott. A rajt után el is húzott, de szerencsére sikerült beérnem. Szorosan mögötte mentem egészen a fordítóig, ahol a ’túlkoncentráltság’-omnak köszönhetően elestem. Azt hiszem, túl jól akartam bekanyarodni és a komplikáció miatt összeakadtak a léceim… Érdekes módon, nem voltam annyira ideges. Gyorsan felálltam, és síeltem tovább. Sajnos ki estem a ritmusból, ráadásul újra fel is kellett gyorsulnom, ami nem volt annyira egyszerű dolog. Bénázásom alatt Gergő jókora előnyre tett szert, amit a nagy emelkedő aljáig (nem is tudom, hogyan, de) sikerült visszafaragnom. Bíztam benne, hogy a steig-et majd jobban bírom, és akkor nyerhetek, de nem így történt. Gergő béka-technikája, ami számomra ismeretlen volt, sokkal gyorsabban vitte őt, lemaradtam. Ezután már csak a célegyenesben tudtam volna szépíteni, de hiába. Mikor elértem a max. sebességemet, akkor szinte pattogtam, vagyis nem tudtam elég hatékonyan sprintelni. Mivel ez még csak előfutam volt, a verseny még nem dőlt el. Fél óra pihi után következett a döntő. Reális esélyeket láttam a győzelemre. Sajnos az esést leszámítva kb. ugyanaz a forgatókönyv játszódott le, Gergő nyert 10 méterrel, én pedig maradtam 2. Aznap éjszaka hullott 5cm friss hó, melynek néhányan örültek, néhányan nem. Szerintem jót tett a pályának, igaz kicsit lassabb is lett tőle.

Másnap jött a lényeg, amire oly’ sokat készültem; a középtáv, mely nekünk, junioroknak 15 km skating-et jelentett. Célom, a 45 perc megközelítése volt, illetve a visszavágás, azaz a győzelem megszerzése. A reggeli bemelegítésem és a sífutás nagyon jól ment. Szerencsére nem voltam fáradt. Emellett az időjárás is kitűnőre fordult: Ragyogó napsütés, friss hó mínusz pár fokkal. Azonban még továbbra is vacilláltam arra vonatkozóan, hogy milyen felszereléssel induljak… Bemelegítésem során a régi (Atomic léc + SNS kötés) és a kölcsön (Fischer léc + Pilot kötés a szoros cipővel) felszerelést is próbálgattam. Az eredmény az lett, hogy végül egyikkel sem tudtam normálisan sífutni… Az új még továbbra is szokatlan volt, de azért sikerült annyira hozzászoknom, hogy a régitől teljesen elszokjak. Kicsit kétségbeestem, végül megállapodtam a kölcsön szerelésnél. A léc jelentősen gyorsabb volt, ezen kívül sikerült rájönnöm, hogy a cipőben azért fájt a vádlim, mert túl szoros a tépőzár. Miután ezt kilazítottam, minden szuper lett! Már nem fájt a lábam tőle, valamint a technikám is teljesen helyreállt. Nagyon örültem. A rajtnál kicsit izgultam, de azért nem féltem. Erős iramban kezdtem, de azért nem esztelenül. Sietségem oka többnyire az lehetett, hogy Gond Gergő riválisomat fél perccel előttem indították, ezért tudtam, hogy ha őt sikerül utolérnem, akkor már fél perces előnyben vagyok hozzá képest. Meglepetésemre ez kb. 3 km után meg is valósult. Szerencsére pont egy olyan emelkedőnél értem be, ahol én még bírtam a minden lábra botozást, ő viszont már békázott. Meggyőzően hagytam le, nem is jött el velem. Miután teljesítettem az első kört, úgy éreztem, a győzelmet már nem vehetik el tőlem. Ettől kezdve tehát az idővel versenyeztem. Szerettem volna tartani a tempót, hogy minnél jobb időt mehessek. Szerencsére még nem voltam annyira fáradt, így az iramtartás reálisnak tűnt, főleg hogy a mozgásom kiegyensúlyozott és hatékony volt. Szerintem ez nagyon nagy szerepet játszott az eredményemben. A következő két kört tehát nagyon élveztem. Alig volt olyan pont, ami kellemetlen lett volna. Végig úgy éreztem ( és ezt most is aláírom), hogy életem legjobb sífutását teljesítettem akkor: majdnem tökéletes technika, jó erőnlét, egyenletes ritmus, nagy lendület…stb. Tisztára úgy éreztem magam, mint egy igazi sífutóversenyző. Óriási élmény volt ez a verseny! 2010 junior országos bajnoka lettem 45:37-es időeredménnyel!

2010. március 9., kedd

Egyéni csúcsok

Atlétika (futás):

2000 m: 05:41 (edzés, 2010. január)

3000 m: 08:56 (Fedett Pályás OB, 2010. február)

5000 m: 14:36 (Debrecen, Szuperliga döntő, 2014. augusztus)

10 000 m (pálya): 30:11 (Budapest, 10 000 m-es OB, 2014. április)

10 km (utca): 29:54 (Szombathely, 10 km-es OB, 2014. szeptember)

15 km: 47:32 (Szigetköz Minimaraton, 2011. május)

Félmaraton (21,1 km): 01:04:55 (Berlin Félmaraton 2015. március)

Maraton (42,2): 02:22:34 (Frankfurt Marathon 2014. október)

2010. március 8., hétfő

Eredményeim-2009

Legjobb eredményeim:

Kismaratoni OB: 2. hely
Duatlon OB: 6. hely
Duatlon Országos Diákolimpia: 3. hely
Duatlon EB: 26. hely
Sífutó OB: 3.hely

Mínősítések:

Aranyjelvényes Atléta
Aranyjelvényes Duatlonos
Válogatott Duatlon kerettag


Eredmények (sportáganként, időrendben):

Duatlon:

Ipari Park Duatlon, Százhalombatta, serdülő táv, junior: 1. hely

Duatlon Országos Ranglistaverseny, Mezőkövesd, sprint táv, junior: 2. hely

Duatlon Országos Bajnokság, Kaszó, sprint táv, junior: 6. hely (felnőtt:15.)


Duatlon Európa Bajnokság, Budapest, sprint táv, junior: 26. hely


X2S Terepduatlon Országos Bajnokság, váltó: 3. hely

Duatlon Diákolimpia Budapesti Döntő, serdülő táv, VI kcs.: 1. hely


Duatlon Diákolimpia Országos Döntő, Lakitelek, VI. kcs.: 3. hely


Futás/atlétika:

5vös 5km, Budapest, abszolút: 5. hely

Futapest Crossfutás, Bicske, abszolút: 1. hely

K&H Maratonváltó, Budapest, csapat: 3. hely

Dunaparti Futógála, Budapest, 10 km, abszolút: 8. hely

Futapest Crossfutás, Lovasberény, abszolút: 2. hely

Futapest Crossfutás, Nógrád, abszolút: 1. hely

Futapest Crossfutás, Baracska, abszolút: 1. hely

Nike Budapest Félmaraton, abszolút: 15. hely (16-19 évesek: 2. hely)

Futapest Crossfutás, Nagymaros, abszolút: 1. hely

5vös 5km, Budapest, abszolút: 2. hely

Futafok, Budapest, 14-18 évesek: 1. hely

SPAR Budapest Minimaraton, abszolút: 9. hely

Kismaratoni Országos Bajnokság, Siófok, junior: 2. hely


Sífutás:

Sífutó Diákolimpia, Galyatető, VI. kcs.: 1. hely

Sífutó Országos Bajnokság, St. Jakob (Au.), sprint, ifi I.: 3. hely

Sífutó Országos Bajnokság, St. Jakob (Au.), középtáv, ifi I.: 3. hely

Síroller Országos Bajnokság, Törökbálint, ifi I.: 3. hely


Triatlon:

X2S Téli Triatlon Országos Bajnokság, Galyatető, U18: 1. hely (absz.: 8. hely)

Triatlon Országos Bajnokság, Fadd-Dombori, sprint, junior: 20. hely