-

-

2010. június 27., vasárnap

Nógrád Crossfutás

Az elmúlt félévben a sorozatos atlétikai/duatlon versenyek miatt nem volt lehetőségem Futapest versenyekre járni, pedig szívesen tettem volna. Most, hogy vége a sulinak, érettséginek itt az idő, hogy szusszanjak egyet! Mi is lenne jobb az ünneplésre, mint egy crossfutás?! Emellett úgy gondoltam, hogy a július elejei OB előtt jól jönne egy kemény hosszúfutás, meg aztán a Nógrádi pálya amúgy is a kedvenceim közé tartozik a maga csodálatos természeti látványával és hangulatos versenypályájával. Mellékesen itt indultam életemben először Futapest crossfutáson még 1999-ben, ami az első futó emlékeim közé is tartozik. Tavaly is indultam, ami ugyebár egy 10 éves évforduló megünneplésére adott okot. Most is volt mit ünnepelni, mint említettem vége a gimnazista éveimnek, valamint itt a nyár!


A versenyről nem sokat tudnék írni… Egyszerűen jól éreztem magam, edzettem egy jót, és ahogy Dénes bácsi is mondta: „szereztetek nekünk egy újabb boldog hétvégét”. Az időjárás kedvező volt, verseny után már ragyogóan is sütött a nap. Az elmúlt hónapok esőzései viszont tönkre tették az erdei utakat, ezért a széles erdész utakat kivéve nem lehetett zökkenőmentesen és dagonyázás mentesen futni. Éppen ezért én nem is nyomtam annyira a sáros részeken, valahogy most nem akartam sáros lenni. Mivel a mezőny nem volt túl erős, ezért ezt az óvatosságot, vagy akár finnyásságot meg is engedhettem magamnak. (Tavaly egyébként egy elég erős mezőny sorakozott fel ezen a versenyen, hiszen csak nagy küzdéssel tudtam nyerni: Langer Olivér, Beda Szabolcs és Ostoróczki Feri loholt a sarkamban…) Idén viszont könnyedén nyertem: Utánam Somogyi Karcsi és egy salgótarjáni srác érkezett be. Az időm ugyan kicsivel rosszabb lett, mint tavaly, de ez valószínűleg a pálya változásának tudható be: a sár miatt máshol folytatódott a pálya második fele, így majd’ egy kilométerrel többet futottunk, úgy kb. 16 kilométert.


Összefoglalva, jól ment a futás, örülök, hogy nyertem és hogy edzhettem egy jót ebben a szép környezetben. Remélem jól fogok menni a két hét múlva megrendeződő junior OB-n!


2010. június 20., vasárnap

K&H Maraton Váltó


A szélsőségesen kedvezőtlen időjárási feltételek miatt az idei Maraton Váltót június 12.-ére tették át. A K&H váltón 2006 óta minden évben versenyeztem az iskolám (Kempelen Farkas Gimnázium) színeiben. Ezúttal viszont a BEAC felnőtt csapatát erősítettem, így az abszolút dobogó került a célkeresztbe. A cél reális volt, de tudtuk, hogy azért nagyon kell majd futni, főleg azért is, mert Dani Áron, egyik legerősebb emberünk egy másik verseny miatt lemondta az indulását. Így rám, mint leggyorsabbra, még nagyobb teher nehezedett. Eleinte próbáltak rávenni, hogy fussak 2x, de akármennyire is szeretem a kihívásokat, ezt a körülmények tudatában azért nem vállaltam be. Egyrészt nem voltam csúcsformában, másrészt nem akartam magam kifárasztani a szóbeli érettségikre, amik másnap (!) vártak rám. Az érettségi miatt amúgy eléggé izgultam, szóval ez a verseny kicsit sem volt feszültség mentes. Igazából nem is tudtam beleélni magam a történtekbe, annyira a holnapon járt az agyam…

Az utolsó embere voltam a 6 tagú csapatnak, mindenkire egységesen 7 km megtétele várt. Gyurcsó Gergő kezdte a futást. Kiváló teljesítményének köszönhetően már egyből dobogó közelben, a 3., 4. hely környékén tudhattuk magunkat. A további csapattagok (Kriván Andris, Boross Gábor) is hozták amit kellett, bár ők (a valóban) nagyon meleg időjárásra panaszkodva, kicsit gyengének értékelték futásukat. A 24 perces átlag így is megmaradt, szóval jól álltunk. Muzsnay Peti megint hatalmas egyéni csúcsot ment, bizonyítva jelentős helyét a csapatban. Szerintem a legbüszkébbek Czabán Mátéra lehetünk, aki a verseny előtt pár nappal, hősiesen vállalta el a szereplést Áron helyett. Jelentős felkészületlenségi és edzettségi hátránya ellenére mindent megtett a csapatért, ráadásul a 3. legjobb időt érte el a csapatban!



Mátétól a 4. helyen vettem át a stafétabotot, szóval egyértelmű volt a feladat előttem, amit egyébként egyáltalán nem értékeltem vészesnek. Biztos voltam a 3. helyben. A hátrányunk kb. fél perc volt, amit 1,5 kilométer alatt le is dolgoztam… Természetesen túl gyors volt a kezdés, ezért idő előtt elfáradtam. Mostanában ez a jelenség (túl gyors kezdés) elég gyakori volt a duatlon versenyek miatt, de itt most más oka is volt: a dobogóért futottam! Valami miatt (talán aggodalom) minél előbb be akartam biztosítani a 3. helyett, ezért történt az, hogy 2 kilométer környékén 3 perces iramban húztam el Pelsőczy Attila mellett, akik így lecsúsztak a 4. helyre. Ezt követően beálltam egy stabil 3:10-es tempóba, amit az 5. kilométerig bírtam. A meleg és a belső zaklatottság kikészített, ezért kissé belassultam az utolsó 2 kilométerre. Ezen kívül láttam, hogy megbízható (kb. 150 méteres) előnyt szereztem a 4.-ekhez képest, a második helyen álló Honvédosok pedig már utolérhetetlenek a 2 perces előnyükkel. Így egy kicsit fel is adtam a versenyt, nem érdekelt annyira az időeredményem. Végül kényelmesen, de azért kifáradva (+félig hőgutát kapva), 22:40-es idővel értem be a célba. Csapatunk tehát 3. lett! Időeredményünk pedig 02:27:13. Gratulálok mindenkinek!