A levezetés a 3. fő része edzésünknek. Fontos erre is odafigyelni, időt szánni, hiszen jelentőssége és igénye hasonlóan nagy, mint a bemelegítésnek. A levezetéssel lezárjuk az edzést. Semmiképpen se szabad hirtelen befejezni az edzést. A levezetés betartása több okból kifolyólag is alapvető kelléke az edzésünknek. Nézzük meg alaposabban, milyen szerepeket is tölt be az edzés terén és miért annyira hasznos:
· A levezetéssel visszaállítjuk testünket, szervezetünket (idegrendszerünket, keringésünket…stb.) a nyugalmi állapothoz közeli helyzetbe, oda, ahol edzés előtt, a bemelegítéskor is voltunk. Fontos, hogy ez ne hirtelen, hanem fokozatosan történjen, mert így egészséges.
· A levezetéssel részt veszünk az izmaink, izületeink karbantartásában is. Nem tenne jót testünknek, ha a megterhelt állapotot rögtön a nyugalmi állapot követné. Szükséges tehát egy köztes, átmeneti státusz, ez pedig a levezetés
· A levezetés, csak úgy, mint az edzés előtti készülődések, agyban is történik. Levezetés közben az agy központosítása lassan véget ér, majd idővel megoszlik. Az agy koncentrációja a sporttól visszairányul az élet egyéb dolgaira. Természetesen ez a folyamat automatikusan, minden esetben végbe megy. Azonban a levezetés véleményem szerint biztosan jót fog tenni az agyműködésünknek is. Ezen kívül levezetés közben értékelhetjük gondolatban az aznapi teljesítményünket, valamint az edzésből levont konklúzió alapján tervezhetünk a jövőre is.
A levezetés 2 részből; a levezetőmozgásból és az edzést záró nyújtásból áll.:
1. Levezetőmozgás
Ezt nyilvánvalóan az adott sportág határozza meg: Futóedzés végén futással, úszóedzés után úszással vezetünk le…stb. A levezetőmozgás lényege, hogy lassú legyen, a bemelegítőmozgásnál is valamivel lassabb. (Egyébként, ha jól csináltad az edzés fő részét, akkor nem is marad erőd arra, hogy gyorsan vezess le.. Kivétel a könnyű edzések esete). A levezetésnél figyeljünk oda arra, hogy mozgásunk szép és kiegyensúlyozott legyen (hiszen testünk emlékezete ezt fogja elraktározni a következő alkalomig). A levegővétel is legyen szabályos, azért, hogy szívünk működése, keringésünk zavartalanul vissza tudjon lassulni.
2. Nyújtás
Edzés végén legalább annyira fontos nyújtani, mint előtte. A két nyújtás jellegét és értelmét tekintve több dologban is eltér egymástól, ezért fontos megkülönböztetnünk őket. A hatékony edzés felépítés érdekében mindkét nyújtást végezzük helyesen, a különbségeket betartva.
Az edzés végi nyújtást hívhatjuk ’lassú’ vagy ’erőteljes’ nyújtásnak is. Tehát ez a nyújtás típus legyen erős (kicsit fájhat is), valamint ezt végezzük hosszú ideig is. (A nyújtógyakorlatok külön-külön is hosszúi ideig tartsanak, ne csak összevetve a nyújtás!) A bemelegítő nyújtással ellentétben most nincs szükség rúgózásra, a lényeg hogy a nyújtógyakorlatokat tartsuk ki hoszzan, erősen.
A cél az, hogy a megterhelt izmokat helyrerakjuk, és oly módon ápoljuk őket nyújtással, hogy az edzés általi terhelés az izom számára erősödést, fejlődést, ne pedig sérülést és leépülést jelentsen. Ha nem nyújtanánk egy kemény edzés után, akkor másnap valószínűleg izomlázunk lenne és izmainkat nehéznek is éreznénk. Tehát a nyújtással az izomláz kialakulását is megelőzhetjük, ami kedvező lehet az edzést követő napokra tekintve, hogy akkor majd szintén akadály- és fájdalommentesen, valamint frissen edzhessünk tovább. Edzés után addig kell nyújtani, amíg azt nem érezzük, hogy izmainkból minden kis fájás kisimult. Lehetőleg tökéletes állapotra kell vissza ’szervízelni’ magunkat. Ezzel már előre van
borítékolva a következő edzésünk sikere és a sérülések is ki fognak minket kerülni!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése