Tavaszváró "SuperSprint" - Naplás-tó

Harmadik alkalommal rendezték meg ezt a különleges terepfutóversenyt, amire már kezdettől fogva szerettem volna elmenni, de valahogy sosem jött össze. Idén azonban sikerült kipróbálnom magam ebben a szokatlan megmérettetésben, vagyis az öt db 2 km-es résztávból álló „SuperSprint”-ben. Összességében tetszett, mert azon túl, hogy edzésnek kifejezetten hasznos volt, még egy újfajta élménnyel is gazdagabb lettem.

 

A terepversenyt a Naplás-tó melletti dombokon rendezték, ahol sikerült egy elég technikás pályát kialakítani. A mezőny is viszonylag erős volt, bár a verseny elején azért éreztem, hogy itt csak Áronnal kell majd megküzdenem. A küzdelem azonban nem ígérkezett egyszerűnek, mivel az első körünk igazán sprint jellegűre sikeredett… Azonnal kaptam is egy 4 mp hátrányt, a célban pedig csak úgy kapkodtam a levegő után.  A körök közötti pihenő izomzatilag elegendő volt a regenerálódásra, keringésileg mégis annyira megerőltető volt ez a változékony szintkülönbség, hogy a verseny felénél már egyáltalán nem éreztem magam komfortosan. Ennek ellenére azért tudtam tartani a 6 percen belüli iramot, és Áron sem tűnt verhetetlennek. A verseny második felében ezért el is kezdtem őt „ostromolni”, és habár az emelkedők kimondottan jól mentek, a lejtőkön rendre lemaradtam. A 4. kört azért sikerült megnyernem, de ez már nem volt elég, így végül maradtam a második helyen. Noha csak 5 másodperccel maradtam le, Áronban valószínűleg több erő maradt, tehát most csak akkor lett volna esélyem őt legyőzni, ha egyben kell lefutni a távot. A második helyezésemnek mindenképpen örülök, számomra igen biztató volt ez a szereplés! Emellett jó érzés volt így csapatosan részt venni, és szerintem a BEAC nagymértékben emelte a verseny nívóját!