-

-

2011. május 23., hétfő

Szigetköz Minimaraton


Május 22-én, vasárnap hajnalban Mosonmagyaróvárra utaztam, ahol a VIII. Szigetköz Minimaraton keretében folytatódott a félmaratoni felkészülésem. A verseny kitűnő hangulata mellett, a maga 15,7 km-es távjával igazi főpróba volt a félmaraton előtt. Elszántan, nagy tervekkel mentem a versenyre: A győzelmet tűztem ki célul, továbbá egy kiegyensúlyozott és jó ritmusú futást terveztem. A céljaimat maximálisan sikerült elérnem, igaz ez komolyabb küzdelmek árán valósult meg, mint amivel előtte számoltam.

Az igen korai rajt (9:15) ellenére frissen mozogtam az elején, bár az elmúlt időszak rövidebb versenyei miatt túl erősen is kezdtem. Aztán egy erős 5 km (15:32) után visszavettem a tempóból, és beálltam a tervezett 3:10-12-es iramba. Ekkor már csak egy üldözőm követett szorosan, ő viszont hasonlóan kérlelhetetlen volt. Éreztem, hogy ez nem lesz egyszerű feladat! Az erős kezdés nem tett jót, de nagyjából sikerült megújulni, így stabilan tudtam tartani a tempót. A pálya főként országúton, majd bicikli úton haladt, tetszett a táj. Időnként volt egy-egy árnyékos szakasz, de az út nagy részén nagyon tűzött a nap. A futás körülbelül 10 km-ig ment lendületesen, ettől kezdve viszont nagyon oda kellett figyelni. Fizikai erő híján, élesre fordult a harc, érzésem szerint ellenfelem is elfáradt. Nem is csoda, hiszen 10 km-nél csupán 31:42-nél jártunk! Ezután már semmi külső tényezőre nem figyeltem, a tájra sem emlékszem pontosan. Próbáltam az idő és a méterek múlását elvonatkoztatni egymástól. Hála Istennek, hamar jöttek az újabb és újabb kilométer táblák, így megkezdhettük a visszaszámlálást. A versengés hatására kicsit sem lassultunk, emellett a lábaim is jól bírták: volt még lendület, és a mozgással sem volt gond! A 12. kilométer után kaposvári ellenfelem, Nagy Tamás megtorpant. Eddig nagyon szorosan futott mögöttem (időnként ténylegesen rá is lépett a sarkamra), ekkor azonban lemaradt egy bő méterrel. Ez még alapvetően nem nagy hátrány, de számomra ez egyértelmű jelzés volt: Versenytársam „kibillent a fenntartható egyensúlyból”… Azonnal intézkedtem, mégpedig tartalékom jó részének bevetésével gyorsítottam egy kicsit. Így sikerült jelentős előnyt felhalmoznom, gyakorlatilag egy kilométer múlva már közel 100 méterrel vezettem. A részleges sikerélmény nagy löketet adott, ezáltal fölényes biztonsággal vágtam neki a táv hátralevő részének. A pozíció megtartásának feladata azonban távolról sem volt egyszerű: Fáradtságom ellenére még bő 2 kilométer várt rám! Ráadásul a pálya, a maga végeláthatatlan egyeneseivel újra monotonná vált, lassan teltek a méterek. Kissé lassultam is, de ez most már nem számított… Végül, amikor a célkapu látható közelségbe került, megnyugodtam. Boldogan tettem meg az utolsó lépéseket, főleg miután az órámra pillantottam… Végül az abszolút első helyen érkeztem célba, a 15,7 kilométert pedig 49:52 alatt teljesítettem, ezzel 3 perccel megdöntve az eddigi pályacsúcsot! (15 km: 47:30) Teljesítményemet gazdagon megjutalmazták, hiszen 60 000 Ft pénzdíjban részesültem. Nagyon hálás vagyok a jó eredményért, remélem 2 hét múlva Ausztriában is jól tudok majd teljesíteni!

A Mosonmagyaróvár TV-ben leadtak egy hírt a versenyről, ebben megnézhetitek a velem készített interjút 01:50-től: http://mosonmagyarovartv.hu/?p=509

2011. május 16., hétfő

K&H Maratonváltó 2011

A tavalyi szereplésünkhöz képest egyértelműen fejlődtünk, hiszen nemcsak helyezésben léptünk előre (tavaly harmadikok voltunk), hanem időeredményünk is 5 perccel jobb lett: A 42 195 métert a kiváló együttes 2 óra 21 perc alatt futotta le! Ennél is szebb az eredményünket illetően az a nem mellékes tényező, hogy a BEAC volt a leggyorsabb azon csapatok közül, akik csak egyesületi tagokból álltak. (A győzelmet ugyanis egy válogatott társaság szerezte meg.)

A BEAC-os atléták egytől-egyig szépen, remek részidőkkel helyt álltak a 7 km-es távon. Első emberünk, Dani Áron jó részidővel (kb. 22:30) alapozta meg a sikerünket. Őt követte Kriván Andris, aki az elmúlt hetek fáradalmai ellenére frissen tudott mozogni (ideje: kb. 24 perc), ezzel pedig a 3. helyen képviselte a klubot. (A férfi II. korcsoportban pedig a 2. helyen álltunk!) A harmadik részt a csapat szervezője, Muzsnay Péter futotta, aki hatalmas meglepetésünkre a vártnál lényegesen jobb eredményt produkált; 25:40-es idejével kevesebb, mint egy perccel maradt el egyéni csúcsától! Úgy gondolom a végső eredményt Peti teljesítménye jelentős mértékben meghatározta, hiszen egyben meg is akadályozta, hogy az üldöző csapat számunkra veszélyes pozícióba kerüljön! Negyedik versenyzőnk, Gyurcsó Gergő kiegyensúlyozott futásával (kb. 23:40) határozott előnyt szerzett, valamint az élen járókhoz is kicsivel közelebb került. Ennek ellenére az első helyről már kénytelenek voltunk lemondani a 3 perces hátrány miatt. Gergő az előkelő második helyen nyújtotta át Boross Gábornak a stafétabotot. Gábor, (Gergőhöz hasonlóan) magabiztosan diktálta a 23 perces iramot. Külön említésre méltó, hogy miután az 5. kilométernél a harmadik helyre csúszott vissza, nem adta fel a küzdelmet, sőt, kemény hajrával holt versenyben érkezett a váltóhelyre a Sashegyi Gepárdok leggyorsabb emberével! Én befutó emberként, egy technikai hiba folytán kisebb hátránnyal indultam el, nem sokkal később azonban visszaszereztem a második helyünket. Nagyon jól ment a futás, ezért a helyezés bebiztosítása után úgy döntöttem időre is futok. Számomra is meglepő volt, hogy mennyire könnyen tartom a 3 perchez közeli tempót. Gyakorlatilag csak az utolsó 1 kilométer fárasztott ki igazán. Végül egyéni csúccsal, 21: 39-es idővel haladtam át a célvonalon. De ami ennél is fontosabb: 02:21:37-es idővel második lett a BEAC csapata!

Minden csapattagnak nagyon gratulálok, a többiek nevében pedig Szabó Imrének szeretnék nagy köszönetet mondani!

2011. május 14., szombat

5vös 5km 2011 tavasz


Május 12.-én rendezték meg a már méltán klasszikusnak nevezhető 20. jubileumi 5vös 5km futóversenyt. Az esemény számomra is egy kisebb fajta ünnep volt, hiszen én 5. alkalommal álltam rajthoz, ami az 5vös 5-ös számrendszerében mindenképpen jubileumnak mondható. Az ünnepséget nem mellesleg sikerült egy győzelemmel is megkoronáznom, így a mostani 5vös5 kifejezetten emlékezetes marad számomra. Tavaly ugyanekkor, szintén aranyérmes voltam, de a legutóbbi, őszi fordulón a dobogó második fokára csúsztam vissza. Ezúttal sikerült megvédenem „bajnoki” címemet.
Összefoglalva, jó futás volt, de keményebb is, mint amire számítottam. A fölényem ellenére nem volt egyszerű feladat az elsőség, ugyanis a verseny során két alkalommal is komoly küzdelmet kellett vívnom: Először Dani Áron kollégával, majd az irdatlan tempóval, amit a technikás pálya és szokatlan hőség tett különösen nehézzé.
Őszintén szólva, az eredeti célom a 15 percen belüli futás volt, de a bemelegítéskor úgy döntöttem, hogy ezt most mégsem fogom erőltetni. Igazából hiányzott belőlem az a szintű frissesség, ami a csúcsdöntésekhez szükséges. Így hát inkább a győzelem bebiztosítására koncentráltam. Mivel Áron is rajthoz állt, kénytelen voltam taktikus lenni. Tudtam, hogy ő gyorsasága révén könnyedén elfut velem, és ha nem futok elég gyorsan, akkor viszont nem is szakad le. Az utolsó méterekre azonban semmiképpen sem akartam hagyni a versenyt, hiszen Áron nagyon jó hajrás. Tehát muszáj volt a „tempó fegyveréhez” nyúlnom. Az első kilométernél 02:55-t, a másodiknál 05:52-t mutatott az óra… Kissé túllőttem a célon, ugyanis sikerült magamat is majdnem kinyírni az akcióval. Hála Istennek, azért maradt elég erőm, Áron viszont 2,5 kilométernél leszakadt. A maradék frissességemet még egy kilométer erejéig felhasználtam a további előny felhalmozására, majd az utolsó másfél kilométeren már csak futottam, ahogy tőlem telt. Valamelyest lassultam, de ahhoz képest, hogy egyedül futottam, a pálya pedig sok akadállyal nehezítette a haladásomat, egész jól végig küzdöttem magamat az utolsó métereken. Végül, az abszolút első helyen, 15:10-es időeredménnyel értem a célba. Nagyon elfáradtam. Azt hittem, könnyebb menet lesz, de később rájöttem, hogy a körülményekhez képest elég jó lett az időm, szóval minden rendben.
Az 5vös 5-ök mindig nagyszerűek, de úgy gondolom, most ez a jubileumi különösen színvonalasra sikeredett. Főleg a részvételi számok bíztatóak, de az összetétel is egyre sportosabb: Idén igazán nívós eredmények születtek! Kb. 10-en 17 perc alatt futottak, az élmezőnyben ráadásul számos BEAC-os versenyző végzett! Gratulálok minden BEAC-os atlétának és triatlonistának! Végül, fontos még megemlítenem, hogy az ELTE-s karok közötti versenyt a PPK nyerte, ahova én is járok!
Nagyon boldog vagyok, hogy sikerült egy jót futnom ezen a hangulatos versenyen! A sorozat szeptemberben folytatódik!
Eredmények (1-10):
1. Csere Gáspár 15:10
2. Dani Áron 15:37
3. Pelsőczy Attila 15:54
4. Borsányi Dániel 15:59
5. Boross Gábor 16:02
6. Szabó Gábor 16:08
7. Vitárius Bence 16:42
8. Hegyi József 16:42
9. Kis Gyula 16:55
10. Gyurcsó Gergő 17:13

teljes eredménylista: http://polythlon.elte.hu/content/view/460/1/

2011. május 1., vasárnap

10 000 m-es OB


A tegnapi napon, április 30-án megrendezett 10 000 m-es OB mindenképpen az év egyik legfontosabb célkitűzése volt számomra, hiszen már a téli alapozásom is részben a 10 000 méterre való felkészülés jegyében telt. A sikeres márciusi elő versenyek, majd a Vivicittá Félmaratonon szerzett győzelmem mind bíztatóan hatottak, ezért éreztem, hogy alkalmas lehetek egy igazán jó 10 km-es idő megfutására.

A kitűzött céloknak szinte tökéletesen sikerült megfelelnem, úgy gondolom, nagyszerű eredményt értem el. Nagy boldogsággal tölt el a tegnapi szereplésem, amit több szinten is különleges sikerélménynek tartok. Egyfelől a 31:08-as időeredményemnek, valamint az ezzel elért abszolút 6. és U23-as 3. helyemnek örülök. Másfelől pedig komoly áttörést jelentett számomra ez a futás. Hála Istennek, sikerült pályán is véghezvinnem azt, ami idáig csak az utcán adatott meg nekem.

A táv felénél ugyanis a hamar jövő fáradtság miatt komoly küzdelmekkel kellett szembe néznem. Hálás vagyok, hogy nem adtam fel, hanem sikerült megújulnom friss erővel, ami az utolsó méterekig elkísért engem. Végig egyedül futottam, de ez nem zavart. A körök viszonylag gyorsan teltek, próbáltam a hátralévő méterek súlyával nem törődni. Az utolsó 4 km-em egy csoda volt. Kevés erőm maradt, mégis annyira „beleástam” magamat a futásba, hogy a végén egyszerűen „megettem” a maradék távot, szinte repültem. Egy kissé azért lassultam, de nem vészes: Az első 5 km-em 15:25, a második 15:43 lett.

Részidők:

1. km: 03:03
2. km: 06:07
3. km: 09:12
4. km: 14:18
5. km: 15:23
6. km: 18:30
7. km: 21:40
8-10. km: már nem figyeltem
10 000 m: 31:08 (hivatalos idő: 31:09, mert a második sorból rajtoltam..)

Eredmények (1-10):

1. Bene Barnabás 86 PVSK 29:09,02
2. Minczér Albert 86 VEDAC 29:09,74
3. Tóth Tamás 78 MICRO SC 30:37,33
4. Szabó Sándor 91 TSC-Geotech 30:41,99
5. Kállay Dániel Szabolcs 90 VEDAC 30:47,18
6. Csere Gáspár 91 BEAC 31:09,23 (U23: 3. hely)
7. Szalai Benjamin 92 VEDAC 31:50,47
8. Király Kristóf 90 UNIQUA Újbuda SE 31:56,39
9. Soltész Roland 82 Vasas SC 31:57,87
10.Honti Attila 89 UTE 32:02,54

teljes eredménylista:

http://www.masz.hu/images/stories/eredmenyek/2011/2011030-10e-ob.pdf

Jó volt a Vasas-pályán futni, a bajnokság jó szervezéssel, jó hangulatban telt el. Összességében tehát nagyon boldog vagyok. Jó érzés volt a sikeres küzdelem után még a dobogóra is felállni!