Az előzetes bejelentéssel ellentétben a november végi, veszprémi mezeifutó ligaversenyen végül is nem indultam. Habár edzésnek biztosan jót tett volna, mindenesetre most nem jött össze a dolog, ami annyira nem vészes, mert a helyezések tekintetében most sem lett volna valami sok esélyem igazán jó eredményt elérni. Ez a novemberi-decemberi időszak egyébként most még nagyon az alapozás felvezetéséről szól, ezért jobbnak is láttuk, hogy az edzéseken elkezdett építkezést folytatjuk, amiben a hétvégi edzések különösen fontos szerepet játszanak.
Újabb
versenyélmények híján szeretnék akkor a novemberben megrendezett BEAC
egyesületi évzáróról röviden megemlékezni. Minden évben, a késő őszi időszakban
szokott lenni az atlétika szakosztály évzáró ünnepsége, ahol összegyűlik a
szakosztály apraja-nagyja és néhány kulturális műsor és állófogadás mellett
többnyire az éves szakmai beszámoló és értékelés képezi a program nagy részét.
Én 2001-ben vettem részt először BEAC évzárón, majd a 2006, 2007, 2008 kimaradt
azután pedig újra mindig jelen voltam, tehát részemről ez volt a 11. alkalom.
Ez szinte már korszakos volumenűnek mondható, mégis eltörpül a szakosztály
történelmi múltjához képest, ami 1898-ra nyúlik vissza…
Az ünnepség idén is meglehetősen hosszú volt, ami azért jó, hiszen ez jelzi az éves eredmények gazdagságát. Külön kiemelkedik a GEAC-BEAC-Ikarus szakosztályok együttes győzelme a 2014. évi atlétikai Csapat Bajnokságon, amiről több ízben is megemlékeztek a szakvezetők. A szakmai értékelés egyébként egy nívós díjátadó keretében zajlik, ami nemcsak a különleges díjak és a magas színvonalú eredmények miatt bámulatos, hanem Szabó Imre vezetőedzőnk egyedi, szinte már stand-up jellegű beszéde miatt is. Idén is számos felnőtt illetve korosztályos országos bajnoki cím, válogatottság és bajnoki érem született, ezért bőven adódott ok az ünneplésre, díjazásra. Ebben egyébként a szakosztály össze tagja részesült valamilyen szinten, tehát még a legkisebbek és a nem versenyszerűen sportolók is ugyanúgy kaptak elismerést. Engem idén is több alkalommal kihívtak. Külön öröm számomra, hogy elnyerhettem az igen nagy presztízsű Dr. Nyerges Mihály díjat, amit 2014-ben a legkiemelkedőbb eredményt elérő 4 atléta kapott – igaz ez a rangsorolás azért nem olyan szigorú, hiszen még többen is helyet kaphattak volna ebben a körben.
Már egyszer 2011-ben is kaptam Nyerges Mihály díjat,
akinek a személye számomra különösen sokat jelent, mert a BEAC-os, TF-es
kötődése mellett jelentős munkát végzett a sporttudományok világában és a
magyar sportmenedzsment képzés létrehozása is nagyrészt az ő nevéhez fűződik.
Emellett a Csapat Bajnokságban való részvételemért kaptam egy emlék-plakettet is,
valamint Imre bácsi jóvoltából egy elegáns órát is, amiből Áron is kapott egy azonos
példányt. Ezekről a díjakról osztok meg néhány képet. Összességében elmondható,
hogy egy igazi ünnepség kerekedett ki ebből az évzáróból. Hálás vagyok, hogy
egy ilyen sikeres közösség tagja lehetek és hogy ennyire különleges, odaszánt
edzők, vezetők keze alatt végezhetem a sporttevékenységemet immár 13 éve…
BEAC évzáró film: https://www.youtube.com/watch?v=IiLViQuQaqQ&feature=youtu.be
Képgaléria: https://picasaweb.google.com/100679050231326065788/BEACEvzaro2014?feat=directlink